Dinamikus szövegmodell dinamikus fejlesztés Tantárgyfüggetlen tanári kézikönyv a szövegértési képességfejlesztéshez tanárjelöltek és a pályán lévő pedagógusok számára Megvalósító: Dr. Zs. Sejtes Györgyi PhD, Kutatótanár Időtartam: 2021. január 1-től 2025. december 31-ig. A 2. kutatótanári program az 1. kutatótanári program azon empirikus kutatási eredményeire épül, amelyeket Dinamikus szövegtani modell a szövegértési képességfejlesztés és -mérés szolgálatában - Egy kognitív, funkcionális, pragmatikai keret alternatív alkalmazási lehetőségei az általános iskola 7-8. osztályában című doktori értekezés (http://doktori.bibl.u-szeged.hu/10398/1/zs_sejtes_disszert%C3%A1ci%C3%B3.pdf ) tartalmaz. Míg az előző program közvetlenül a 7-8. osztályos tanulók szövegértési képességfejlesztésére fókuszált, arra adott választ, hogy a szövegértési képességfejlesztés folyamatát miként támogathatja egy elméleti nyelvészeti és pedagógiai modell, jelen pályázatban az előző munkához kapcsolódva a pedagógusok és tanárjelöltek fejlesztő tevékenysége került középpontba. A Szövegelünk? Szövegeljünk! tanulási eredményalapú kézikönyv pedagógusoknak munkacímű segédanyag célja, hogy a rendszerszerű elméleti nyelvészeti és pedagógiai megközelítés, program-, tankönyv-, és tantárgyfüggetlen módon, a hazai és nemzetközi olvasási, szövegértési mérésekkel összhangban fogódzót nyújtson a tanároknak az anyanyelvi kompetencia, azon belül a szövegértési képesség fejlesztéséhez, a hozzá kötődő gyakorlati megközelítés pedig támogatja az adott keretek között mindennapi osztálytermi munkájukat. Olyan alternatív, a helyi tantervbe adaptálható modellt szerettem volna összeállítani, amely a szövegértési kompetencia fejlesztését tudatosabbá, hatékonyabbá teheti. A kutatóprogram lehetőséget ad arra, hogy az elméleti kutatásokra épülő eredmények rendszerszerűen beépíthetők legyenek a mindennapi gyakorlatba. Az alapkutatás célja a metanyelvi teszt működésének vizsgálata gyakorlott olvasókra vonatkozóan, ezért a meglévő adatokat tanárjelöltek és a pályán lévő pedagógusok mérési eredményeivel szeretném bővíteni. Ez azt a célt is szolgálja, hogy a tanulási eredmény alapú keretre épülő kézikönyvben a tanárok szövegszerűséggel kapcsolatos tudáskomponenseiről empirikus kutatásra épülő eredmények szolgáltassák az adatokat. Az alkalmazott kutatás során az alapkutatás eredményeit felhasználva a kézikönyvben az alábbi kérdésekre szeretnék választ adni: a) Milyen összefüggés mutatható ki a 1314 éves tanulók szövegszerűségi ismérveinek tudása és szövegértési képességük között? b) Milyen elméleti keretben, rendszerben fejleszthető a szövegértési képesség? Miért ez a rendszer tűnik célravezetőnek? c) Milyen szöveggel kapcsolatos metanyelvi ismeretek támogatják a szövegértési képesség fejlesztését? d) Milyen képességek birtokában, milyen pedagógusi attitűddel, autonómiával felelősséggel segíthető a tanulók fejlődési folyamata? e) Milyen módszerekkel, hogyan támogatható a fejlesztés folyamata? f) Milyen dokumentumminták segítik a képességfejlesztés folyamatát? g) Hogyan használhatja a pedagógus önállóan a fejlesztés komponenseit a szaktárgyának a tanítása során? A kézikönyv célcsoportja a felső tagozaton tanító tanárok és a pályára készülő tanárjelöltek. A fentebbiekből következik, hogy 2. kutatóprogram célja is kettős: az elméleti tudás integrálása a gyakorlatba, és a gyakorlat igényeinek figyelembe vétele az elméleti kutatásokban. A kettős cél mentén munkám interdiszciplináris területet érint, az elméleti nyelvészet alapkutatási eredményeit felhasználva a pedagógiai gyakorlat megújítására irányul, ezért egyik konzulensem Prof. Dr. Németh T. Enikő egyetemi tanár, a SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője, másik dr. Molnár Edit Katalin a SZTE Neveléstudományi Intézet egyetemi adjunktusa. A kutatás eredményeként olyan elméletileg megalapozott, szövegértési képességfejlesztő folyamatkomponenseket szeretnék azonosítani, amelyek rendszerben láttatják a pedagógusokkal, a tanárjelöltekkel a gyakorlati megvalósítás kereteit. Várható eredmények Nyelvészeti alapkutatásomban a BeaugrandeDressler (1981/2000) szövegtani modelljére épülő szövegszerűséggel kapcsolatos ismérvek mérésére alkalmazható teszt eredményeinek további kvantitatív vizsgálata során választ szeretnék találni arra a kérdésre, hogy a 1314 éves tanulók metanyelvi tudása és szövegértési képességének fejlettségi szintje között milyen összefüggés mutatható ki modern tesztelméleti (IRA) eljárással. Kvalitatív szempontú kutatásom arra irányul, hogy a tanulók saját intuíciójukra, nyelvhasználati tudásukra építve fogalmaznak-e meg modellen kívüli szövegjellemzőket, és ha igen, azok milyen jellegűek. Mindezzel pontosabb képet szeretnék kapni a tanulók szöveggel kapcsolatos metanyelvi tudásáról annak érdekében, hogy a fejlesztés elemeit azonosítsam, magát a folyamatot célirányosabban tervezhessem meg.  1

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

MAGYAR NYELVÉSZETI TANSZÉK

Kutatás

Dinamikus szövegmodell dinamikus fejlesztés

Tantárgyfüggetlen tanári kézikönyv a szövegértési képességfejlesztéshez tanárjelöltek és a pályán lévő pedagógusok számára

Megvalósító:

Dr. Zs. Sejtes Györgyi PhD, Kutatótanár

Időtartam:

2021. január 1-től 2025. december 31-ig.

A 2. kutatótanári program az 1. kutatótanári program azon empirikus kutatási eredményeire épül, amelyeket Dinamikus szövegtani modell a szövegértési képességfejlesztés és -mérés szolgálatában - Egy kognitív, funkcionális, pragmatikai keret alternatív alkalmazási lehetőségei az általános iskola 7-8. osztályában című doktori értekezés (http://doktori.bibl.u-szeged.hu/10398/1/zs_sejtes_disszert%C3%A1ci%C3%B3.pdf ) tartalmaz.

Míg az előző program közvetlenül a 7-8. osztályos tanulók szövegértési képességfejlesztésére fókuszált, arra adott választ, hogy a szövegértési képességfejlesztés folyamatát miként támogathatja egy elméleti nyelvészeti és pedagógiai modell, jelen pályázatban az előző munkához kapcsolódva a pedagógusok és tanárjelöltek fejlesztő tevékenysége került középpontba. A Szövegelünk? Szövegeljünk! tanulási eredményalapú kézikönyv pedagógusoknak munkacímű segédanyag célja, hogy a rendszerszerű elméleti nyelvészeti és pedagógiai megközelítés, program-, tankönyv-, és tantárgyfüggetlen módon, a hazai és nemzetközi olvasási, szövegértési mérésekkel összhangban fogódzót nyújtson a tanároknak az anyanyelvi kompetencia, azon belül a szövegértési képesség fejlesztéséhez, a hozzá kötődő gyakorlati megközelítés pedig támogatja az adott keretek között mindennapi osztálytermi munkájukat. Olyan alternatív, a helyi tantervbe adaptálható modellt szerettem volna összeállítani, amely a szövegértési kompetencia fejlesztését tudatosabbá, hatékonyabbá teheti.

A kutatóprogram lehetőséget ad arra, hogy az elméleti kutatásokra épülő eredmények rendszerszerűen beépíthetők legyenek a mindennapi gyakorlatba.

Az alapkutatás célja a metanyelvi teszt működésének vizsgálata gyakorlott olvasókra vonatkozóan, ezért a meglévő adatokat tanárjelöltek és a pályán lévő pedagógusok mérési eredményeivel szeretném bővíteni. Ez azt a célt is szolgálja, hogy a tanulási eredmény alapú keretre épülő kézikönyvben a tanárok szövegszerűséggel kapcsolatos tudáskomponenseiről empirikus kutatásra épülő eredmények szolgáltassák az adatokat.

Az alkalmazott kutatás során az alapkutatás eredményeit felhasználva a kézikönyvben az alábbi kérdésekre szeretnék választ adni:

a)Milyen összefüggés mutatható ki a 1314 éves tanulók szövegszerűségi ismérveinek tudása és szövegértési képességük között?

b)Milyen elméleti keretben, rendszerben fejleszthető a szövegértési képesség? Miért ez a rendszer tűnik célravezetőnek?

c)Milyen szöveggel kapcsolatos metanyelvi ismeretek támogatják a szövegértési képesség fejlesztését?

d)Milyen képességek birtokában, milyen pedagógusi attitűddel, autonómiával felelősséggel segíthető a tanulók fejlődési folyamata?

e)Milyen módszerekkel, hogyan támogatható a fejlesztés folyamata?

f)Milyen dokumentumminták segítik a képességfejlesztés folyamatát?

g)Hogyan használhatja a pedagógus önállóan a fejlesztés komponenseit a szaktárgyának a tanítása során?

A kézikönyv célcsoportja a felső tagozaton tanító tanárok és a pályára készülő tanárjelöltek.

A fentebbiekből következik, hogy 2. kutatóprogram célja is kettős: az elméleti tudás integrálása a gyakorlatba, és a gyakorlat igényeinek figyelembe vétele az elméleti kutatásokban. A kettős cél mentén munkám interdiszciplináris területet érint, az elméleti nyelvészet alapkutatási eredményeit felhasználva a pedagógiai gyakorlat megújítására irányul, ezért egyik konzulensem Prof. Dr. Németh T. Enikő egyetemi tanár, a SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője, másik dr. Molnár Edit Katalin a SZTE Neveléstudományi Intézet egyetemi adjunktusa.

A kutatás eredményeként olyan elméletileg megalapozott, szövegértési képességfejlesztő folyamatkomponenseket szeretnék azonosítani, amelyek rendszerben láttatják a pedagógusokkal, a tanárjelöltekkel a gyakorlati megvalósítás kereteit.

Várható eredmények

Nyelvészeti alapkutatásomban a BeaugrandeDressler (1981/2000) szövegtani modelljére épülő szövegszerűséggel kapcsolatos ismérvek mérésére alkalmazható teszt eredményeinek további kvantitatív vizsgálata során választ szeretnék találni arra a kérdésre, hogy a 1314 éves tanulók metanyelvi tudása és szövegértési képességének fejlettségi szintje között milyen összefüggés mutatható ki modern tesztelméleti (IRA) eljárással. Kvalitatív szempontú kutatásom arra irányul, hogy a tanulók saját intuíciójukra, nyelvhasználati tudásukra építve fogalmaznak-e meg modellen kívüli szövegjellemzőket, és ha igen, azok milyen jellegűek. Mindezzel pontosabb képet szeretnék kapni a tanulók szöveggel kapcsolatos metanyelvi tudásáról annak érdekében, hogy a fejlesztés elemeit azonosítsam, magát a folyamatot célirányosabban tervezhessem meg.