1. A  nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei I: Magyar és finnugor mondattörténet. Szerkesztette: Büky László és Forgács Tamás. József Attila Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 1999.
   

1. Büky László – Forgács Tamás: Bevezető 3
   Bakró-Nagy Marianne: A magyar határozott névelő kialakulásának szintaktikai vonatkozásai 5
   Csúcs Sándor: A birtokos személyragok és funkcióik az őspermiben 15
   Forgács Tamás: Bővítmények grammatikalizálódásának és lexikalizálódásának kérdései az igevalencia szemszögéből 23
   Gallasy Magdolna: Jelzős szerkezetek és a határozottság 45
   Gulya János: Mondatszerkezettan 53
   Haader Lea: Rendszerváltozás az összetett mondatokban 59
   Hegedűs Attila: Az -ék képző (jel? rag?) és a tágabb külső helyviszony történeti-nyelvjárási összefüggése 67
   

2. Juhász Dezső: A történeti nyelvtan néhány kérdése a nyelvföldrajz szemszögéből 81
   

3. Katona Krisztina: A névutós szerkezet mint igei bővítmény a Bécsi Kódexben, különös tekintettel az ellen névutóra 91
   

4. Keresztes László: Az igenevek szerepe a mordvin determinatív igeragozásban 97
   

5. Mikola Tibor: A magyar műveltető szerkezet története, finnugor háttere 109
   

6. A. Molnár Ferenc: A mondatbeli átértékelődés egy esete az ómagyar korban (halottaiból) 121
   

7. Nyirkos István: A kontamináció szerepe a mondat fejlődésében 133
   

8. Papp Zsuzsanna: Vizsgálati szempontok és eredmények ómagyar kori emlékeink szöveggrammatikájában 143
   

9. B. Székely Gábor: Participiumok jelzőként – participiumok állítmányként a finnugor nyelvekben 153
   

10. H. Tóth Tibor: Az állítmány-jelző tengelypozícióból kiváló elemtípusok, különös tekintettel a -HATÓ képzőre 163
    

11. Wacha Balázs: Az Érdy-kódexről és a magyar nyelv szórendjéről 175
    

A kötet pdf-ben letölthető: itt